A kamrakulcs

Szereplők:Anya, Peti,
Kellékek: kulcs,egy arasznyi csizma (cipő), dobozok, kefe, kutyahang, cicahang, burgonyák,hagymák.

ANYA: Peti, Petike! Petike fiacskám! (Peti nagy későre jön)Ejnye, ejnye, mért jössz ilyen lassan, későre? Pedig megígérted, hogy engedelmes kisfiúcska leszel.
PETI: Engedelmes leszek.
ANYA: Na hű hát akkor ugorj gyorsan!
PETI: (Roppant gyorsan, veszettül ugrál)
ANYA: jajjajjaj, hát veled mi van, mit csinálsz?
PETI: Anyukám azt mondta, hogy ugorjak gyorsan, és én engedelmes kisfiú vagyok. (tovább ugrál)
ANYA: Elég! hova nézel? Itt legyen a szemed!
PETI: (egészen odanyomja a szemét)
ANYA: jajajaj, mit csinálsz?
PETI: Édesanyám azt mondta, hogy ott legyen a szemem, hát odatettem a szememet4
ANYA: No látom, milyen engedelmes kisfiú vagy. Akkor hát bátran elmegyek kissé hazulról, azalatt azonban rendesen tanuld a leckét, és ne nyúlj semmihez, ne kotorássz, megértetted? A csizmádat pedig takarítsd ki azalatt! Megértetted?! Megértetted?!
PETI: Meg! (Anya elmegy) Ujujuju, elment anyukám, és én egyedül vagyok! Azt parancsolta, hogyne nyúljak semmihez, hát én a semmihez nem is fogok nyúlni, csak egyebekhez! Kotorászni nem szabad, azért hát csak kutatni fogok. Nagyon szeretek kutatni, ti is szerettek? Nagyon szeretek érdekes dolgokat felfedezni, ti is? Kár, hogy Kolumbusz Kristóf már felfedezte Amerikát, mert én felfedezném. Kivált a kamrába szeretek fölfedező útra indulni. Ejejej, látom a kamra kulcsát anyukám itthon felejtette, gyerünk csak! De nem árultok el? Ne tegyétek, mert az árulkodás csúnya bűn! Aztán ha valamit fölfedezek, Amerikát, vagy egyebet ott a kamrában, tinektek is adok belőle! (Kinyitja a kamrát, bemegy, hangja hallatszik) Jaj be gyönyörű dolgok vannak idebenn4 Na ez például nem kell! (Burgonyaszemeket dobál ki) Ez sem kell! (Hagymafejeket dobál ki) Tyű, be érdekes szép lekvárt találtam! (Kihoz egy dobozt) Mit gondoltok, meg fogom-e ezt kóstolni? (Meg) Milyen okosok vagytok, hogy kitaláltátok! (Kóstolgatja) Nagyon érdekes íze van, ilyet még sohasem ettem! (Kóstolgatja,, összemaszatolja magát vele.) No ki szeretne még ebből? Ferkó gyere ide, adok neked is belőle! ( ( A közönségből egy fiúcskát odahív és az arcára sárga cipőpasztát ken.) No nem mondhatjátok, hogy nincs jó szívem. Gyere ide Te is Gyurka! (másik fiúcska a közönségből) Kóstold meg Te is! No most már nem is árulhattok el, mert ti is nyalakodtatok belőle! nocsak, kutassunk tovább, azt hiszem, a híres fölfedezők és kutatók mind így kezdték! (Bemegy oldalt újra a kamrába. Hangja belülről) Nagyszerű, megtaláltam a cipőkenőcsöt, az éppen jó lesz a csizmához! (Kijön a dobozból keni a csizmát, majd kefével keféli, dalol is hozzá.) Édesanyám ha bejön, édesanyám ha bejön... Nem , ezt mégsem énekelem, mert éppen attól félek, hogy mi lesz, édesanyám ha bejön.... Inkább azt énekelem, hogy: Megy a gőzös, megy a gőzös Kanizsára...Énekeljetek ti is, mert csak úgy lehet a csizmát jól kefélni jó ütemre! Megálljunk, osszuk be a munkát. ti énekeljetek, én meg kefélek! (Közönség énekel, Peti meg buzgón kefél) No elég, most megyek és felhúzom a csizmát a konyhaszéken! (Kimegy, ugatás és nyávogás hallatszik. Peti hangja) Kuss! sicc! takarodjatok! Jaj jaj, ne nyaljátok, ne nyalogassátok a csizmámat! Jajajaj, hagyjatok, hagyjatok! Jajaj (Ugatás és nyávogás) Jajaj, muszáj hát levetni! Nesztek hát, nyaljátok, no! (bejön a színre.) Én nem tudom, mi van a cicával, meg a kutyussal, hogy mind a csizmámat nyalják!
ANYA (hangja) Peti, Petikém! Jövök már!
Peti: Jajajaj, édesanyám ha bejön, édesanyám ha bejön, nyakonvág! Jaj, még a leckét sem tanultam meg... (Hadarva.) Anyám tyúkja, írta Petőfi... Hogy is hívják? Sándor igen, Petőfi Sándor... Ej mi a kő, tyúkanyó kend a kamrába lakik és a ládára is felszáll...Jaj, hogy is van tovább?
ANYA (bejön): Petikém, mért fordulsz el? Gyere hamar4 Ugorj már! (Peti ugrál) Ne ugorj, vigyázzba állj! Hát teveled mi van? Csupa maszatosság a szád! Hiszen te benn jártál a kamrában!
PETI: (reszket, zavartan hadarva):Jaj, Kolumbusz...
ANYA: Valld be, mit tettél!
PETI (Pityeregve): Nyalakodtam. De kifényeztem a csizmámat is!
ANYA(Benéz a kamrába): Oh, te szerencsétlen! Hiszen te összetévesztetted a dobozokat! Hiszen te az édesapa bajuszkenőcséből nyalakodtál!
PETI: Jajajaj, most már bajusz nő a nyelvemen, meg a gyomromban! Jajaja, már érzem is, hogy a bajusz hegye szúrja a gyomromat. Jajajaj, kunkorodik a bajusz a gyomromban! Jajaj, elnyelek utána egy bajuszkefét is, hogy elsimítsa, mert kunkorodik, kunkorodik! jajjaj!
ANYA: Nem azt, hanem ezt a ricinust ni, na hamar! (Peti undorral kortyolgatja) De mit látok, hiszen a finom kenőmájas is hiányzik! Abból is nyalakodtál?
PETI: Azt nem én nyaltam, hanem a kutyus, meg a cica!
ANYA: Hogyan jutottak hozzá a kutyus, meg a cica?
PETI: A csizmámról nyalták le!
ANYA: Hogyan került a kenőmájas a csizmára?
PETI: Rákentem. Azt hittem, hogy csizmakenőcs. Eltévesztettem! De a kutyus, meg a cica nem tévesztette el! Ők lenyalták!
ANYA:Igen, nekik is több eszük van, mint neked. No ezért térdepelj a sarokba! (Peti letérdel.) És most mondd fel a leckét! Mondd az egyszeregyet!
PETI (szepegve): Egyszeregy, írta Petőfi..
ANYA: Nem tudod! Mondd fel az Anyám tyúkját!
PETI: Anyám tyúkja, az huszonöt, nem, az harminchat!
Anya: Nem fiacskám, nem huszonötöt kapsz, csak tizenkettőt ezzel a vesszővel. Hogy el ne tévesszük, hát számoljuk mindnyájan. 8 A közönséggel együtt számolják a 12 vesszőütést. Peti mindenikre sivalkodik.) Kell talán nektek is belőle? No majd megmondom édesanyátoknak, hogy nektek meg huszonötöt adjon, ha engedelem nélkül kotorásztok a kamrában.